Kedves Látogató!
Ez az első blog bejegyzésem a Kiarax oldalon, így arra gondoltam, hogy kezdésnek elméselem a mi történetünket.
Ha most bárki beállítana hozzánk és látná, hogy milyen imádatban élünk a cicáinkkal, biztos, hogy meg sem fordulna a fejében férjem egykori kedvenc mondása:
„Ide macskát biztos nem! Kopasz pláne kizárt!”
Pedig igen! Pontosan innen indultunk és kemény 5 évembe került, hogy meggyőzzem! Mondhatni nem kis munkám van benne, de az eredmény minden erőfeszítést megért. 🙂 Az utolsó fázis az volt, hogy letöltöttem az internetről írtó cuki de ugyanakkor kellően mogorva kinézetű szfinx baba cica fotókat és random az orra alá dugtam:
„Néézzddd milyen édes!!! Gondold el, hogy alszol és mikor felébredsz, kinyitod a szemed és ő néz vissza rád!”
Ha elég kitartó vagy, akkor előbb-utóbb úgyis eléred a célod. 🙂
Egy nyaraláson tört meg a jég. Rokonoknál voltunk, éppen kiscicáik voltak. Olyan szőrös, házimacska félék. Nem túl barátságosak, de ugye a kihívás kedvelőinek ez sem akadály. Szóval kb. 1 héten keresztül ment a puhítás, rábeszélés és igen! Elhangzott a mondat! „Rendben! Kapsz egy kopasz macskát!”
Gondolom senkit nem lep meg, mennyire boldog voltam. Ahogy hazaértünk nekiveselkedtem új családtagunk felkutatásának. Rengeteg tenyésztő oldalát átolvastam, igyekeztem kiválasztani a legtutibbat, akiben megbízhatunk és akitől elhozhatjuk majd a mi kis mazsolánkat.
Mikor megtaláltam a tökéletesnek vélt tenyésztőt, felvettem vele a kapcsolatot és innen lett még izgalmasabb az egész. Akkor volt néhány elvihető cicája, akikre már nem is kellett volna olyan sokat várnunk, de mondta, hogy 1-2 héten belül fog születni 2 alom is és ha gondoljuk közülük is választhatunk. Emellett döntöttünk, és milyen jól döntöttünk!
A babák 2019.07.23-án megszülettek és mikor már kinyílt a szemük kaptunk fotókat róluk, hogy válasszunk. Nem volt egyszerű, de volt egy kis manó, aki mindenkinél jobban megfogott minket, Lujzi. Azok a szemek, az a pofi, a kis virgácsai… szerelem volt számunkra, így őt választottuk.
Ezután 14 hetet vártunk, mire haza hozhattuk. Ez az időszak úgy volt csak elviselhető, hogy időközönként fotókat és videókat kaptunk csemeténkről.
Apropó Lujzi… míg még lehetőségünk volt rá, hogy hivatalosan is az általunk választott névvel törzskönyvezzék, cirka napok alatt megszületett a tökéletes név: Kiara.
Elérkezett a várva várt nap, elindultunk a mi kis csodacicánkért. Férjem elmondása alapján nála ott dőlt el, hogy lesz-e még cicánk, amikor a tenyésztő lerakta elé az asztalra Kiarát. A világ legtündéribb cicusa nézett vele farkasszemet majd odament hozzá, megnyalogatta a kezét és elkezdett dorombolni.
A szerelem azóta is töretlen közöttük, és bár hivatalosan Kiara az ÉN macskám, titokban mindenki tudja, hogy ő apa kicsi hercegnője és punk tum. 🙂