Hatalmas termetű (nekünk legalábbis, főleg Kiara után), de vékonytestű cica (beceneve: Ropi), olyan ruganyossággal, amilyet azelőtt soha nem tapasztaltam. A földről álló helyzetéből képes felugrani az ember vállára, bármiféle megerőltetés nélkül.
Nagyon bújós, nagyon igényli a közelségünket, szinte szó szerint tapad az emberre. Rád ül, rád fekszik és már kapcsolja is be a kis doromboló gépezetét.
Carlos a lányunk cicája és azt hiszem nála jobban nem is választhatott volna. Húzza, vonja, ölelgeti, együtt alszanak és a macska imádja.